Szóval az előző nap után kicsit lassan ébredtünk, úgyhogy csak 11 óra felé értünk Amszterdamba. Gondoltuk, letesszük az autót valahol, aztán majd sétálunk a centrumban, ugyanis itt nincsenek nagy távolságok. Hát a terveinket rendesen keresztülhúzta az az apróság, hogy a centrumban a mélyparkolókban és az utcai parkolókban is 50 euró a napijegy, ha pedig óránként vesszük meg a parkolási engedélyt, akkor még több a vége. Amszterdam parkolási zónákra van osztva, így gondoltuk a 3. vagy 4. zónában talán emberi összegért parkolhatunk, de tévednünk kellett. A legolcsóbb hely, ahonnan körülbelül fél órát kellett volna gyalogolni a centrumhoz is 27 euró egy napra. Megkérdeztem egy férfit, aki végre amszterdami volt (merthogy ott különben szinte mindenki turista), hogy tud-e ajánlani valamit, azt mondta menjünk át az északi oldalra, ott ingyenes a parkolás, aztán majd visszajutunk valahogy, mert még a tömegközlekedés is olcsóbb, mint itt parkolójegyet venni.
Elhatároztuk, hogy átgurulunk oda, ott megesszük az uzsonnánkat, megnézzük mi a helyzet és majd Apa visszahoz minket ide, ő meg leteszi az autót és visszajön tömegközlekedéssel. Hát a GPS-nek köszönhetően mindenfelé barangoltuk az északi kikötőben és valahogy elkeveredtünk egy gyártelepre, ahol megkérdeztünk egy csavarboltost, (aki angolul németül is perfekt volt, mert hát ez természetes) mondta menjünk ki itt a telepen belül a partig, ott a kikötő, tegyük le az autót, és menjünk át komppal a centrumba. Mind a parkolás, mind a komp ingyenes.
Na, most aki google-ben keresett rá a címkére, hogy parkolás Amszterdamban, és úgy jutott el a blogomig, annak röviden összefoglalom: Noorthaven-be kell eljutni, és ott letenni az autót valamelyik kompnál. Itt mindenhol ingyenes a parkolás. Aztán a kompok 15 percenként járnak egészen éjfélig, és ingyenesek. A legtöbb a Centraal Stationig közlekedik, kb. 5 perc az út. A Centraal Stationtól érdemes minden túrát elkezdeni, szóval ennél jobban nem is jöhettünk volna ki.
Már nem tudom kitől, de megtudtuk, hogy a komp azért ingyenes, mert nincs híd, és valahogy az embereknek át kell jutni a túloldalra. Ha híd lenne, az is ingyenes lenne, gondolták ők, ezért aztán a komp is ingyenes lett. Ha autóval mentek Amszterdamba, csakis így érdemes!
Szóval átkompoztunk a központi pályaudvarig, és megkezdtük a nagy sétát. A Queen’s Day után egy nappal voltunk ott és hát az első dolog, ami szembetűnő volt, hogy borzalmasan nagy a mocsok és a szemét. Aki tehette, Amszterdamba ment ünnepelni és hát a nagy tömeg nagy szeméttel jár. Na de ekkorával!? Majd a fotókon meglátjátok, döbbenetes.
Azt már korábban tanultam otthon is, meg mindenki mondta, hogy Amszterdam nagyon zsúfolt, állandóan tele van emberekkel, de ezt most a bőrömön is megtapasztaltam. Szerintem egy átlagos pénteken jártunk ott és iszonyatos tömeg volt mindenhol, ráadásul az emberek kb. egyötöde volt csak holland. Mi mindenesetre megkezdtük a körsétánkat és azt kell, hogy mondjam, hogy nem estünk hanyatt. Nagyon szeretem az amszterdami házakat, tényleg gyönyörűek, de a metropolis feeling, amit mindenhol érez az ember, teljesen rányomja a bélyegét az élményre. Nincsenek igazi csendes utcácskák, mindenhol csatorna, keskeny házak, millió turista és szemét (a szemét lehet, hogy más esetben nincs ott, megyek még vissza többször is, majd lecsekkolom). Persze az is lehet, hogy azért éreztük ezt, mert a különböző látványosságok, nem igazán térnek el az átlagos házaktól, vagy Amszterdam többi részétől. Ha más országban lenne csak egy-két ilyen épület, lehet, hogy mindenki odajárna gyönyörködni, de itt ez a sztenderd.
De ez nem szegte kedvünket és nem voltunk csalódottak sem, csak nem egészen erre számítottunk. A sok csatorna és ugyanolyan ház között elveszik az ember, úgyhogy térképet mindenképpen érdemes vinni!
Amin megakadt a szemünk, az a keskeny házak ferdesége. Döbbenetesen lettek felépítve, igazából az egyik erre, a másik arra dől, kifelé, befelé, oldalra, hátra, előre, amerre csak lehet. De ez még nem elég, van ahol az ablakok, megy az ajtók is ferdék. Kíváncsi lennék, hogy aki ott lakik, az, mondjuk hogyan cseréli le az ajtólapot, vagy az ablak-szárnyakat? Külön leszabatja, hogy „akkor egy ilyen, meg ilyen szögekkel rendelkező paralelogrammát kellene vágni, srácok” vagy mi? Hát mindegy, már ott állnak párszáz éve, úgyhogy csak nem dőlnek össze.
Aki szuvenírt akar vásárolni, vagy tulipánhagymákat, vagy szuvenírként tulipánhagymákat akar vásárolni:) annak a Muntpleintől kezdődő, vagy ott végződő (attól függ merről érkeztek) vásársort ajánlom. Körülbelül félszáz szuvenírbolt várja az érdeklődőket. A Muntpleintől vezet az út a Rijksmuseum és a Van Gogh Múzeum felé.
Nos, hát a múzeumi belépők nem olcsók, viszont nagyon drágák. A Rijksmúzeumban igazából minden nagy holland festőtől találhatunk képet (bár a kiállítás összességében nem nagy) és hát ugye ott van kiállítva az Éjjeli őrjárat című csoda. Azt a képet nagyon szerettem volna megnézni, úgyhogy ha csak azért a képért kellett volna kifizetni a 11 eurós belépőt, az sem érdekelt volna (ja igen, 18 év alatt a belépés ingyenes, szóval diákcsoportnak különösen megéri). Egy kicsit részletesebben kitérek az Éjjeli őrjáratra most, de előtte még annyit, hogy a múzeum épület is gyönyörű, úgyhogy legalább azt mindenképpen érdemes megnézni!
Tehát az Éjjeli őrjáratról, vagy eredeti címén Nachtwacht-ról először is érdemes tudni, hogy nem éjszakai jelenetet ábrázol, csak az olajfesték besötétedése miatt tűnik esti képnek. Rembrandt eredetileg az árnyékból napra kilépő polgárőröket ábrázolta, és a kép a céh megrendelésére készült. Aki többet fizetett az jobban látszik, aki kevesebbet az kevésbé. A másik történet, amit kevesen tudnak, hogy az eredeti kép nagyobb volt, fölül kb. 30 oldalt pedig 60 centivel. Ezt onnan tudjuk, hogy készült róla egy egészen apró másolat (ami szintén a teremben van kiállítva) és azon látható az eredeti képméret. A képet annak idején azért csonkították meg, mert egykori tulajdonosának nem volt elég hely a falon… A mű azonban még nem volt túl minden viszontagságon, 1975-ben egy őrült késsel több szúrást ejtett a képen így sokévi restaurálás után tudták csak újra kiállítani. Hosszú ideig üveglap mögött tartották, ami rontott az élményen, szerencsére, aki ma látogatja meg a múzeumot, az már üveg nélkül és akár egyméteres közelségből is csodálhatja az alkotást. Viszont minden percben 2 biztonsági őr vigyázza a képet és a múzeumba csak detektorkapukon lehet bejutni, csomagvizsgálat után. A szúró-, vágóeszközöket le kell adni a biztonsági őröknek!
Sajnos a Van Gogh Múzeumra már nem jutott időnk és energiánk, annak ellenére, hogy péntekre terveztük a látogatást. Nagyon fontos, ha több napot töltötök Hollandiában, Amszterdam napja a péntek, akkor minden múzeum tovább van nyitva (a Rijksmuseum 20:30-ig, a Van Gogh Múzeum 22:00-ig). Mindenesetre én még biztos, hogy visszamegyek és megnézem a Van Gogh Múzeumot is.
A Múzeum után visszaindultunk a városközpontba, és mivel majd megvesztünk az éhségtől, bementünk egy Burger Kingbe. Súlyos hiba volt. Hollandiában sose tegyétek! Komolyan! Körülbelül 20 percet vártunk a kajánkra, úgy, hogy nem is kellett sorban állnunk. Csillával majd megfulladtunk a röhögéstől, mert azt hittük ilyen csak a vígjátékokban van. Az a baj, hogy próbálom elmesélni, de azt hiszitek majd, hogy túlzok. Nem! A dolgozók, körülbelül 20 másodperc alatt tették meg a pult és az üdítőautómata közötti 4 méteres távot. Ott támaszkodtak egy fél percig, majd megnyomták a gombot. Beszélgettek, támaszkodtak, a vevőkhöz úgy szóltak, mintha ők tennének nekünk szívességet. Botrányos volt, nem csak lassan dolgoztak, de kedvetlenül, bénázva, azt hittük kandikamera! Ha Magyarországon meglátnák ezt a mentalitást, vagy az amerikai központban, szerintem világbotrány lenne belőle. Mindenesetre ettünk és folytattuk az utunkat.
Este Amszterdam sokkal kellemesebb. A tömeg kicsit csökken, beindul a méltán híres éjszakai élet, amitől itt Hollandiában kicsit elszoktam. És hát ugye nem lehet nem elmenni a vörös lámpás negyedbe, ami sajnos már jóval kisebb, mint pár évvel ezelőtt volt. A lányok viszont jóval jobban néznek ki, mint Utrechtben (talán mert lányok és nem nagymamák). Igazából olyan, mint egy bolt (ahol ugye én nem tudok vásárolni…) sok lány fehérneműben, mögöttük látszik a szoba, ahol dolgoznak (a sminkasztal nagyobb, mint az ágy) és rengeteg szexklub. A bárokban, valószínűleg többet látna az ember, de akármilyen meglepő, így a családdal nem mentünk be egyikbe sem. Sok-sok szexshop és rengeteg turista teszi teljessé még a képet.
Aki tud, mindenképpen maradjon estig a városban, mert a kivilágított Amszterdam nagyon szép. Ilyenkor is érdemes csak sétálni, vagy élvezni az éjszakai fergeteget, a sok pubot, kocsmát, éttermet, szórakozóhelyet! Körülbelül 11-re értünk vissza a komphoz, fáradtan beültünk a kocsiba és hazáig aludtunk (Apa nem…:).
Másnap a család Ede-t és Utrechtet nézte meg, mi Csillával sokáig aludtunk délután pedig az Ede-i piacot és vásárlóutcát jártuk be a többi Erasmusossal, úgyhogy mi pihenőnapot tartottunk. Este hambival és levessel vártam a családot, megmutattam, hogy élünk mi itt. Vasárnap Hága következett, ezt a következő bejegyzésben olvashatjátok!
